Tornóczi Köles Ildikó
Tegnap még...
Tegnap még úgy volt,
hogy belehalok...
Ma már elfelejteném,
s szégyellem e napot,
mert nem láttam,
milyen szépek a fák,
ahogy lombos tagjaikat
az ég felé nyújtják,
büszkén dacolva
viharral, villámmal,
még pusztulásukban is
méltósággal.