Mindenki tudja, érzi, hogy a boldogtalan, elégedetlen ember könnyebben megbetegszik. Brit kutatók most részleges biológiai magyarázattal szolgáltak e látszólag magától értetődő jelenségre.
Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a depresszió további megbetegedésekhez vezethet. A University College London kutatói most a boldogság (pozitív életérzés, jókedv) konkrét egészségügyi hatásait vizsgálták, 216 középkorú férfi és nő bevonásával. A vizsgálatban részt vevőknek naponta 33 alkalommal kellett osztályozniuk boldogságuk mértékét (ez persze igen szubjektív), de minden alkalommal pulzusukat és vérnyomásukat is megmérték egy automata rendszer segítségével, továbbá vizsgálták a stresszhormonként is emlegetett kortizol szintjét
Ahogy várható volt, minél boldogabbnak vallotta magát valaki, annál alacsonyabb volt a kortizol szintje a szervezetében. Érdekes megfigyelés, hogy a pozitív érzések a férfiaknál a pulzust is lelassítják (a nők esetében azonban nem). Azoknál, akik szinte minden alkalommal "boldognak vallották" magukat, a fibrinogén nevű vérfehérje alacsonyabb szintjét mérték, még megterhelő feladatok elvégzése után is. Ez a molekula elengedhetetlen a véralvadás folyamatához, de magasabb koncentrációja későbbi szívbetegségeket jelezhet előre.
A kortizol immunrendszert gyengítő hatását ma már tényként lehet kezelni, és a hormon magas szintjét például olyan betegségekkel hozzák kapcsolatba, mint a II. típusú diabétesz vagy a magasvérnyomás. Az alacsonyabb pulzusszám viszont a keringési rendszer egészséges működésére utal. "A tanulmány alátámasztja azt a tapasztalatot, amely szerint a boldogságérzetnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében" - mondja Jane Wardle klinikai pszichológus, a kutatócsoport egyik tagja. "Talán a nevetés a legjobb gyógyszer."
Carol Shively, a kutatócsoport másik tagja felhívja a figyelmet arra az elméletre, amely szerint a különböző érzelmek segítenek abban, hogy az ember megfelelően reagáljon a környezeti ingerekre. A boldogság éppen olyan fontos ebből a szempontból, mint például a korábbi kutatások során sokkal inkább hangsúlyozott düh. Lehetséges, hogy a boldogság egyfajta "pajzs" a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. Így az ezek miatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá.
[origo]
