Hírek, események a Jóga a mindennapi életben rendszerről, avagy hogyan menekült meg Fredi a vágóhídtól?
Nem titok, a jóga javasolja követőinek a vegetárius életmódot. Több okból is.
Természetesen, amikor valaki eljön egy jógatanfolyamra, a legkevésbé a táplálkozásra gondol. Mozogni szeretne, esetleg fáj a dereka, oldani a stresszet. A jógatechnikák erre kitűnőek.
Ám a foglalkozásokon a hallgatók már az első alkalommal koncentrációs gyakorlatokat is végeznek. Önvizsgálati meditációt, mely egy önismereti technika. S lépésről-lépésre a rendszeres gyakorlás során rájöhetnek, megtapasztalhatják, hogy a jóga csodálatos tárháza több „egyszerű” mozgásnál.
Vannak, akiket a titokzatos India vonz. Sokak gondolkodásában a jóga és India egy. Amikor voltam olyan szerencsés, hogy Indiába eljuthattam, valahol belül (bár sejtettem) nagy csalódás volt, hogy nem jógázik az egész ország. Miért is tenné? 1,2 milliárd ember 1,2 milliárd életutat jár be. De tény, aki a jógát keresi, előbb-utóbb találkozik Indiával is. Hiszen India volt az az ország, mely megőrizte az emberiségnek ezt az ősi tudományt.
Mert a jóga tudomány. A test, az elme és a lélek tudománya. Így tudományosan be lehet bizonyítani (persze pro és kontra vannak érvek), hogy a vegetárius életmód megfelelő az embernek. Nagyon megfelelő…
Hogyan jön ehhez Fredi, a bika?
A jóga elvei között ott található az ahimsa (ejtsd: áhimszá), a „nemártás” elve. Vagyis élj úgy a világban, hogy ne okozz szenvedést az élőlényeknek (saját magadnak sem!). Vagyis okos orvosok, tudósok bizonygathatják, hogy biológiailag az ember húsevő (nem az!), de az ahimsa elve nem engedi a húsevést.
Így, aki komolyan gyakorol jógát, előbb-utóbb eljut egy döntéshelyzetbe: ha valóban nagyot szeretne meríteni a jóga forrásából, akkor a húsevés gát. Nagyon nagy gát. De ekkor már könnyen lemond a húsról…
A jógagyakorlók számára az ahimsa beépül mindennapjaikba. A könyörületesség minden élőlény iránt. (Megelőzve a fórumbejegyzéseket, majd alkalomadtán beszélek a növények és az ember kapcsolatáról…)
Nos, sokakban talán nem tudatosul, de a szuper és hipermarketek csemege (milyen szó!) pultjain található húsok valaha (néhány órával, nappal, héttel, évvel? Korábban) élőlények, állatok voltak. Érző, szenvedni képes állatok. És sokakban nem tudatosul, hogy a vágóhidakra sokszor ezernyi km-eket utaztatják az állatokat. Étlen-szomjan, összezsúfolva szűk vagonokban, kamionokban, hidegben és forróságban. Nem az állatot, az ÉLŐ-LÉNYT látva bennük, hanem csak árucikket, profitot.
Vannak (ahol vannak) állatvédelmi törvények, szabályozások, hogy hogyan is kell/ene szállítani az állatokat. Alapvetően nincs logika a rendszerben, mert (ha pl. Európát nézzük), minden országban, régióban vannak vágóhidak. A legtöbbször rátelepültek egy-egy állattenyésztő vidékre. Ám az élő állatokat és a belőlük készült „termékeket” is keresztül-kasul utaztatják.
Vagyis az Alföldön felnevelnek egy tehenet, majd hosszú és fáradtságos útra kényszerítve elviszik Hollandiába. A belőle készült szalámit meg lehet, éppen Szeged boltjaiban találhatnánk meg. Nem értve egyet az állat leölésével, logikátlannak látszik a sok szállítás (környezetszennyezés), és az állat(ok) értelmetlen kínzása…
Így esett, hogy egy hosszú utazást elunva egy tehén valahol Szlovéniában a telezsúfolt kamionból egy óvatlan pillanatban kiugrott. Lett ám nagy probléma, keresés, de Fredit nem találták. Úgy keresték, mint egy bűnözőt.
Tehenünk egy szlovén ember birtokára tévedt, aki történetesen Swami MaheshwaranandaJi tanítványa. Természetesen értesítette a hatóságokat, hogy a rémült állat nála van. Azt is felvetette, hogy ha már az ő birtokára kóválygott el az állat, akkor befogadná, azaz menedékjogot adna neki. Ám nem szeretne senkit megkárosítani senkit, ezért ki is fizette az állat árát. Megváltotta a rabszolgasorból.
Fredi, mert ezt a nevet kapta (a tömegtermelésben már neve sincs az állatoknak, csak száma) élete így gyökeresen megváltozott. A történetet, mely májusban esett meg SwamiJi mesélte a legutóbbi vépi szemináriumon. Szlovéniában Fredi és önzetlen megmentője az újságok címoldalára került.
Ha már tehenek! Indiában természetes látvány, hogy tehenek kóborolnak az utakon, vagy éppen zsúfolt kereszteződésekben pihennek. Vannak közösségek, akik azért segítenek e kóbor jószágokon. Pl. dzsainok tehén kórházakat tartanak fenn, ahol életük utolsó napjait tölthetik a magatehetetlen állatok.
Ugyanígy a jadani Om Ashramban is épült egy rész a beteg és idős állatoknak. 300 állatot, elsősorban tehenet tudnak itt ellátni.
Ráadásul az állatok trágyájából biogázt állítanak elő, amellyel a konyhában főznek. Így találkozik az ahimsa ősi elve és a modern, környezetbarát technológia. Indiában él a világ teheneinek nagy része. Nagy potenciál rejlik a biogázban…
Amiről még szeretnék tájékoztatást adni: A videó megosztó portálon jelenleg 65 kis filmecske tekinthető meg. A legrégebbi 2007. decemberében, a legfrissebb egy hete került fel. Előadás részletek, mantrák, bhajanok. Áldott böngészést mindenkinek.
Előzmény:
Virtuális Ashram- 6.: honlapajánló – www.joga.hu
Nawesh
*********************************************************
VANNAK CSODÁK! FREDI AZ ÉLŐ BIZONYÍTÉK!!!
