Szeressétek az öregeket!
Nagyon szépen kérlek titeket, szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat, a hajlott hátú jó anyákat,
A ráncos és eres kezeket, az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon szépen kérlek titeket, szeressétek az öregeket!
Simogassátok meg a deres fejeket, csókoljátok meg a ráncos kezeket,
Öleljétek meg az öregeket, adjatok nekik szeretetet......
Szenvedtek ők már eleget! a vigasztalójuk legyetek!
Én nagyon szépen kérlek titeket: szeressétek az öregeket!
Ne tegyétek őket szűk odukba, ne zárjátok őket otthonokba.
Hallgassátok meg panaszukat, enyhítsétek meg bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok, legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon szépen kérlek titeket: szeressétek az öregeket!
Ők is küzdöttek értetek, amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak ők is eleget, hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket, mikor Isten közéjük ültetett.
Ezért kérlek titeket: Szeressétek az öregeket!
S ha majd az örök Szeretet elhívja őket közületek,
Ti foglaljátok el a helyüket, mert ti lesztek majd öregek.
S mindazt, amit nekik tettetek, azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket: Szeressétek az öregeket!
