A Karácsony nem csak a szeretet, az ajándékozás ünnepe is. Már hetekkel előtte mindannyiunk fejében ott motoszkál a kérdés, mivel lepjük meg kedvesünket, gyerekeinket, rokonainkat, barátainkat. Egyáltalán meglepetés legyen vagy közös vásárlás? Hasznos holmi legyen, amire régóta vágyik, vagy olyasmi, amit magának úgy sem venne meg? Ezernyi kérdés, és a pénztárcánkra még nem is gondoltunk…
Gyerekkorunkban azt hallottuk, hogy a saját magunk készítette ajándéknál nincs jobb, kedvesebb. S valóban, ki ne örülne az apróságok vidám rajzainak, színes papírból hajtogatott állatkáinak, gyöngyből fűzött ékszereinek. Felnőttként viszont kevéssé tudjuk elképzelni, hogy a magunk bütykölte ajándék igazi öröm forrása lehet. Pedig igen! Egy kötött pulóver, sál, zokni, egy saját magunk készítette bizsu, kézzel öntött gyertya, festett mécsestartó értékesebb lehet, mint a szupermarketek polcain óriás tornyokban felhalmozott illatszercsomag egyike. Persze, ez csak akkor igaz, ha kedvtelésből, örömmel készítjük ajándékainkat. Ha nem vagyunk a kézműves mesterségek avatott ismerője, vagy nincs kedvünk, időnk „kétkezi munkával” előállítani az ajándékokat, ne erőlködjünk. A fogainkat összeszorítva, verejtékes munkával előállított pulcsi nem igazi ajándék. Hiába tökéletes, ha annak, aki adja nem okoz örömet. Ugyanígy az erőnkön felül vállalt anyagi terhek, a hitelből megvásárolt drága ajándékok is megkeseríthetik a szájunk ízét. Ne higgyük, hogy mindenáron meg kell vennünk a legújabb műszaki cikkeket, számítógépes játékokat, trendi ruhákat, cipőket. Igen, mindannyian a legjobbat, a legtöbbet akarjuk szeretteinknek adni, de ha nem megy, ne essünk kétségbe. Egy gondosan választott, ötletes apróbb ajándék éppúgy kifejezheti érzéseinket, mint egy agyonreklámozott tartósfogyasztási cikk.
Milyen hát a jó ajándék?
Személyes: Egyszerre szól az ajándékozóról és a megajándékozottról. A legbanálisabb tárgyak – harisnya, nyakkendő, zokni – is lehetnek személyesek, ha a két ember közötti kapcsolat megjelenik bennük. Az egyedi csomagolás, egy kedves levélke, egy kísérőkártya tudathatja, hogy a címzett fontos nekünk, hogy időt szántunk rá, hogy nem csak kipipáltuk, mint egy kötelező feladatot.
Exkluzív: Ajándékvásárláskor ne abból induljunk ki, nekünk mi tetszene, próbáljuk meg kideríteni, hogy szerettünk, mire vágyik. Fontos, hogy a megajándékozott érezze, ezt az ajándékot – így csomagolva, ilyen szavakkal –, kizárólag ő kaphatja tőlünk, csak neki szól. Akkor is, ha limitált szériás porcelánétkészlet, és akkor is, ha a karácsonyi könyvvásár legkeresettebb darabja. Nincs szabály. Igenis lehet jó ajándék a könyv-, mozi- vagy színházjegy-utalvány éppúgy, mint egy repülőjegy valamely távoli üdülőparadicsomba. A „valakinek majd csak jó lesz” típusú tárgyakon viszont legtöbbször érződik, hogy a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatunk, érzéseink felszínesek és bármikor kicserélhetők.
Önzetlen: Ne méregessük, ő mennyit és milyet ad nekünk, fog-e neki örülni, hálás lesz-e érte. A mi ajándékunk az az öröm, amit magunknak szerzünk, mert adhattunk a másiknak valamit.
Ne feledjük, a Karácsony a szeretet ünnepe, nem az ajándékozásé. Ne tévesszük össze a jelképet, az igazi érzésekkel.
(a Karacsony.hu cikke)
