Segíts magadon, s az Isten is megsegít, szól a mondás, amiben, úgy érzem sokkal több tanács van, mint elsőre látszik...
Mint az köztudott, a tömegközlekedés igen fontos, hiszen a helyváltoztatás környzetbarát/abb módja. Igen ám, csakhogy, úgy a gyakorlatot tekintve, mint az elvieket, egyre inkább a lehetetlen megfizetni kategóriába tartozik.
Ez bár globálisan szemlélve siralmas irányba, nevezzük nevén, a környezetszennyező saját, személyautó használat felé pofozgatja a jónépet, az egyén szintjén, ha mégis a tömeggel tart, még nem gond. A gond nála ott kezdődik, amikor jön. Nem a gond, hanem az ellenőr, s ez iménti, csak vele. Tudniillik, addig bagatell, hogy horribilis az ár, míg környezet és öntudatosan, továbbra is buszozunk, villamosozunk, háborítatlanul.
Ám, aki nem kellően óvatos, vagy túlságosan bíz a sors igazságosságában, és enenk folytán a háborítatlanságban, könnyen úgy járhat, mint a minap, M. Elkapták, megbüntették!.
Hogy mit kelett volna tenni?
Íme: http://zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=58598
Miért? Önvédelemből. E mellett, pedig azért, mert a segíts magadon, az mindig ott van. Az kell. Anélkül nem megy.
Hogyan is volt az, a nagy áradás idején?
A férfi felmenekült a háza tetejére, és buzgón imádkozott az Úrhoz, hogy mentse meg. Egyszercsak jött a szomszédja egy kis csónakkal, hívta, szálljon be. Nem, köszönte... Később jött egy motoros. Azt is elküldte. Aztán, egy kis hajó akarta felvenni, de nem ment velük.Istenre várt. A víz emelkedett... a folytatás sejthető. Emberünk, mint az joggal elvárható volt részéről, felkerült a mennybe. Ment is azonnal az Úrhoz, reklamálni:- Atyám! Én mindig hű fiad voltam! Buzgón imádkoztam, hívtalak a bajban, de te csak nem jöttél el értem, hogy megmentsél. - Fiam, -így az Úr. - Én hallottam az imád. Küldtem érted egy csónakot, nem jöttél. Aztán egy motorost, azzal sem. Mivel a kishajót is visszautasítottad, igazán nem tudom, miért vagy felháborodva?
Lovas Éva. rovata (leva.virtus.hu)
Ez bár globálisan szemlélve siralmas irányba, nevezzük nevén, a környezetszennyező saját, személyautó használat felé pofozgatja a jónépet, az egyén szintjén, ha mégis a tömeggel tart, még nem gond. A gond nála ott kezdődik, amikor jön. Nem a gond, hanem az ellenőr, s ez iménti, csak vele. Tudniillik, addig bagatell, hogy horribilis az ár, míg környezet és öntudatosan, továbbra is buszozunk, villamosozunk, háborítatlanul.
Ám, aki nem kellően óvatos, vagy túlságosan bíz a sors igazságosságában, és enenk folytán a háborítatlanságban, könnyen úgy járhat, mint a minap, M. Elkapták, megbüntették!.
Hogy mit kelett volna tenni?
Íme: http://zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=58598
Miért? Önvédelemből. E mellett, pedig azért, mert a segíts magadon, az mindig ott van. Az kell. Anélkül nem megy.
Hogyan is volt az, a nagy áradás idején?
A férfi felmenekült a háza tetejére, és buzgón imádkozott az Úrhoz, hogy mentse meg. Egyszercsak jött a szomszédja egy kis csónakkal, hívta, szálljon be. Nem, köszönte... Később jött egy motoros. Azt is elküldte. Aztán, egy kis hajó akarta felvenni, de nem ment velük.Istenre várt. A víz emelkedett... a folytatás sejthető. Emberünk, mint az joggal elvárható volt részéről, felkerült a mennybe. Ment is azonnal az Úrhoz, reklamálni:- Atyám! Én mindig hű fiad voltam! Buzgón imádkoztam, hívtalak a bajban, de te csak nem jöttél el értem, hogy megmentsél. - Fiam, -így az Úr. - Én hallottam az imád. Küldtem érted egy csónakot, nem jöttél. Aztán egy motorost, azzal sem. Mivel a kishajót is visszautasítottad, igazán nem tudom, miért vagy felháborodva?