Veszélyeztetett antilopfaj - nagyszarvú mocsáriantilop – szaporodott a Fővárosi Állatkertben. Az apróság hétfőn született.
Magyarországon először született nagyszarvú mocsáriantilop. A kicsi tulajdonképpen „váratlanul” jött a világra. Tudniillik a tavaly Budapestre érkezett ritka antilopoknál most még nem számítottak szaporulatra. Ezzel az antilopok maguk is így lehetnek, legalábbis a kicsi anyukája, mert sajnos, meglehetősen tapasztalatlannak bizonyult az utódgondozásban. Ezért a gondozók az antilopborjú mesterséges felnevelése mellett döntöttek.
A pici kislány, 4 kg (ez annyi, mint egy átlagos-kisebb házi cica súlya) és a Gizmó nevet kapta a gondozóktól. Jelenleg háromóránként kap enni, egyelőre még éjjel-nappal. Az első napokban kizárólag szarvasmarha föcstejet (kolosztrum) kapott, a napokban szoktatják át tejporral „feljavított” tehéntejre. Egy-egy etetéskor 70-75 ml tejet iszik. Az apróságnak a Szavannakifutóhoz tartozó hatalmas istállóépület egyik elkülönített terében alakítottak ki „babszobát”, ahol a közönség folyamatosan láthatja, sőt, kis szerencsével még az etetést is megnézhetik...
A nagyszarvú mocsáriantilop ( Kobus megaceros)
A nagyszarvú mocsáriantilopot 1855-ben fedezték fel. A fajt a tudomány számára elsőként az a Leopold Fitzinger nevű müncheni zoológus írta le, aki a XIX. században egy rövid ideig a Fővárosi Állat- és Növénykertet is vezette.
A Nílus mentén, Szudán délkeleti felében, illetve Szudán és Etiópia határvidékén őshonos. Veszélyeztetett fajnak számít, vadonbeli állományát 4-5 ezerre becsülik a vadvédelmi szakemberek. A vemhességi idő 7-8 hónap, ellésenként általában csak egy utód születik.
( A Fővárosi Állat és Növénykert fotói, köszönet érte, hogy rendelkezésünkre bocsátották őket )
A nagyszarvú mocsáriantilop és az állatkertek
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) regionális tenyészprogramot működtet a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása céljából
Az európai állatkertekben az ellések általában a februártól májusig tartó időszakban következnek be.
A világ állatkertjeiben összesen 520 nagyszarvú mocsáriantilop él, 30 különböző intézményben. Európában összesen 13 állatkertben, Magyarországon egyedül Budapesten látható ez az állatfaj. Az állatkerti szavannakifutóban – a most született kicsit nem számítva – egy hím és öt nőstény kapott helyet. Ők mindannyian tavaly érkeztek Budapestre, részben Rómából, részben pedig a franciaországi Montpellier-ből.
Magyarországon először született nagyszarvú mocsáriantilop. A kicsi tulajdonképpen „váratlanul” jött a világra. Tudniillik a tavaly Budapestre érkezett ritka antilopoknál most még nem számítottak szaporulatra. Ezzel az antilopok maguk is így lehetnek, legalábbis a kicsi anyukája, mert sajnos, meglehetősen tapasztalatlannak bizonyult az utódgondozásban. Ezért a gondozók az antilopborjú mesterséges felnevelése mellett döntöttek.
A pici kislány, 4 kg (ez annyi, mint egy átlagos-kisebb házi cica súlya) és a Gizmó nevet kapta a gondozóktól. Jelenleg háromóránként kap enni, egyelőre még éjjel-nappal. Az első napokban kizárólag szarvasmarha föcstejet (kolosztrum) kapott, a napokban szoktatják át tejporral „feljavított” tehéntejre. Egy-egy etetéskor 70-75 ml tejet iszik. Az apróságnak a Szavannakifutóhoz tartozó hatalmas istállóépület egyik elkülönített terében alakítottak ki „babszobát”, ahol a közönség folyamatosan láthatja, sőt, kis szerencsével még az etetést is megnézhetik...
A nagyszarvú mocsáriantilop ( Kobus megaceros)
A nagyszarvú mocsáriantilopot 1855-ben fedezték fel. A fajt a tudomány számára elsőként az a Leopold Fitzinger nevű müncheni zoológus írta le, aki a XIX. században egy rövid ideig a Fővárosi Állat- és Növénykertet is vezette.
A Nílus mentén, Szudán délkeleti felében, illetve Szudán és Etiópia határvidékén őshonos. Veszélyeztetett fajnak számít, vadonbeli állományát 4-5 ezerre becsülik a vadvédelmi szakemberek. A vemhességi idő 7-8 hónap, ellésenként általában csak egy utód születik.
( A Fővárosi Állat és Növénykert fotói, köszönet érte, hogy rendelkezésünkre bocsátották őket )
A nagyszarvú mocsáriantilop és az állatkertek
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) regionális tenyészprogramot működtet a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása céljából
Az európai állatkertekben az ellések általában a februártól májusig tartó időszakban következnek be.
A világ állatkertjeiben összesen 520 nagyszarvú mocsáriantilop él, 30 különböző intézményben. Európában összesen 13 állatkertben, Magyarországon egyedül Budapesten látható ez az állatfaj. Az állatkerti szavannakifutóban – a most született kicsit nem számítva – egy hím és öt nőstény kapott helyet. Ők mindannyian tavaly érkeztek Budapestre, részben Rómából, részben pedig a franciaországi Montpellier-ből.
Lovas Éva. rovata (leva.virtus.hu)
