Kié a pénz, és mi lesz a sorsa? Ki a gazdag, s milyen téren? Az esztelen herdálás, vagy a már-már önsanyargató életmód tesz-e boldogabbá?
A pénz eszköz. Nem több, és nem kevesebb. Miként mondják, nem boldogít, de a hiánya bizony erősen rásegíthet a boldogtatalanságra...
Élni kell, valahogyan, s ehehz pénz kell. A hogyan azonban nem mindegy. Egyéni elbírálás, igény és célok kérdése a lehetőségek mellett.
Akad, aki kevéssel beéri, más háromszor annyival sem elégedett.
Azután, vannak szélsőségek. időről időre hallani nyomorgó milliárdosokról. Koldúsokról, kiknek szalmazsákjában kincsek voltak, jelentős örökséget hagytak.
Az igazán vagyonos emberek közt nem ritka, hogy egyszerű, sőt, kopottas öltözetben járnak. Az a kényelmes. Aztán, lehet, hogy a tréningszerkóban olyan autóba ülnek, ahol minibár, és kis tévé is van, hisz nem ellensége önnön kényelmének, de nem is érzi szükségét, hogy anyagi helyzetét külső jelekkel , ékszerekkel, márkás holmikkal hivalkodva adja a külvilág tudtára. Mások, - néha bizony megalapozott okkal, azért, hogy komolyabban vegyélk őket, mert, sajna, ilyen a világ - fogcsikorgatva szorítják ki a jól látható státusszimbólumok árát, hogy tehetősebbeknek mutassák magukat.
Emberek vagyunk.
Van - én évekkel ezelőtt láttam őt utoljára - egy idős koldus asszony. Szimpatikus, kedves, tiszta, és nagyon helyes kutyája van. Ő tartja el az egész családját, lányát, vejét, unokáját, a koldulásból.
És, van más is.
A modern remeték.
Akik megcsömörlöttek azoktól az előnyöktől, amiket pénzen vehetnek. Akiknek a gulyásleves épp oly ízletes, mint a Wellington bélszín, s nem nagyon érdekli őket, egyetlen matrac, vagy baldachinos ágy a nyoszolyájuk.
Vagy, talán érdekelné, de úgy gondolják, nem ez a legfontosabb. Jobban érzik magukat, ha adhatnak.
A minap hallottam ismét egy ilyen szép történetet. Egy nagányos, idős hölgyét.
Az asszony vagyonát - mely ez esetben jelentős volt - egy bevásárló kocsiban tartotta. Hajléktalanként, alkalmi munkákból élt. Egy étteremtulajdonossal egyezett meg, az a raktárában szállást adott neki, s napi élelmét is biztosította. Cserében az asszony dolga az volt, hogy a férfi kocsiját mozgatta a parkolóban ( feltételezm, x ideig ingyen lehet parkolni egy helyen, azután már nem). Amikor az idős nő örök álomra hajtotta fejét, jött a meglepetés: több milliós vagyont hagyott hátra, melynek egy részét az őt befogadó férfira, a másik részét pedig jótékony célr, a Jeruzsálemi Héber egyetemre hagyta, az orvostanhallgatók ösztöndíjára.
A holokauszt túlélője, család híjján azokért élt, és dolgozott, akik a "családját" alkották.
Magasztos cél, szép emlékmű.
***********************************************
Az esetről egyébként a Deluxe magazin ( www.deluxe.hu ) is beszámolt:
Milliókat hagyott az egyetemre egy hajléktalan holokauszt-túlélő
Évek óta nem költött semmire az a 92 éves manhattani asszony, akit egy jóakarója fogadott be és etetett az utóbbi években. A holokauszt-túlélő hölgy a halála után mintegy 18,9 millió forintot hagyott a jeruzsálemi Hebrew University of Jerusalem egyetemre.
Százezer dolláros (19 millió forintos) adományt kapott a napokban a jeruzsálemi Hebrew University of Jerusalem egyetem, amelyet állítólag igencsak megviselt a gazdasági válság. Az eset különlegessége, hogy a "támogató" egy 92 éves, hajléktalan zsidó asszony volt, aki túlélte a holokausztot, írja a Associated Pressre hivatkozva a Lenta.ru.
A nő két éve hunyt el, és az oktatási intézmény a napokban kapta meg az "örökséget".
Az jeruzsálemi egyetem kapta meg a milliós vagyon egy részét
Mint kiderült, az idős hölgy New Yorkban, egészen pontosan Manhattan utcáin élt, hajléktalan volt, és egy rokona sem volt. Halála előtt néhány évvel egy férfi adott neki szállást és ellátást, cserébe arra kérte a nőt, hogy napközben, ha lejárt egy-egy utcában az autója parkolási engedélye, álljon át vele. A jótevő azt nyilatkozta, nem tudta megállapítani az asszony korát, aki hihetetlenül fürgén mozgott, és nagyon jól vezetett.
Amikor két éve távozott az élők sorából, az illetékesek felfedezték, hogy az asszony 300 ezer dollárnyi (57 millió forintnyi) vagyonnal rendelkezik. Végrendeletében azt kérte a nő, hogy a 300 ezer dollárból 100 ezret Hebrew University of Jerusalem kapjon meg, a fennmaradó 200 ezer dollárt (38 millió forintot) pedig "munkaadója" tegye el.
A hatóságok nem értik, hogy a hajléktalan idős embernek miként sikerült ekkora összeget összegyűjtenie. "Úgy tűnik, jótevőnk az utóbbi években már semmire sem volt hajlandó költeni.
A félretett pénzt valószínűleg a köz javára akarta megmenteni" - mondta Yefet Ozery, az oktatási intézmény társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, aki hozzátette, hogy a felajánlott összeget az orvostanhallgatók ösztöndíjaira költik.
A pénz eszköz. Nem több, és nem kevesebb. Miként mondják, nem boldogít, de a hiánya bizony erősen rásegíthet a boldogtatalanságra...
Élni kell, valahogyan, s ehehz pénz kell. A hogyan azonban nem mindegy. Egyéni elbírálás, igény és célok kérdése a lehetőségek mellett.
Akad, aki kevéssel beéri, más háromszor annyival sem elégedett.
Azután, vannak szélsőségek. időről időre hallani nyomorgó milliárdosokról. Koldúsokról, kiknek szalmazsákjában kincsek voltak, jelentős örökséget hagytak.
Az igazán vagyonos emberek közt nem ritka, hogy egyszerű, sőt, kopottas öltözetben járnak. Az a kényelmes. Aztán, lehet, hogy a tréningszerkóban olyan autóba ülnek, ahol minibár, és kis tévé is van, hisz nem ellensége önnön kényelmének, de nem is érzi szükségét, hogy anyagi helyzetét külső jelekkel , ékszerekkel, márkás holmikkal hivalkodva adja a külvilág tudtára. Mások, - néha bizony megalapozott okkal, azért, hogy komolyabban vegyélk őket, mert, sajna, ilyen a világ - fogcsikorgatva szorítják ki a jól látható státusszimbólumok árát, hogy tehetősebbeknek mutassák magukat.
Emberek vagyunk.
Van - én évekkel ezelőtt láttam őt utoljára - egy idős koldus asszony. Szimpatikus, kedves, tiszta, és nagyon helyes kutyája van. Ő tartja el az egész családját, lányát, vejét, unokáját, a koldulásból.
És, van más is.
A modern remeték.
Akik megcsömörlöttek azoktól az előnyöktől, amiket pénzen vehetnek. Akiknek a gulyásleves épp oly ízletes, mint a Wellington bélszín, s nem nagyon érdekli őket, egyetlen matrac, vagy baldachinos ágy a nyoszolyájuk.
Vagy, talán érdekelné, de úgy gondolják, nem ez a legfontosabb. Jobban érzik magukat, ha adhatnak.
A minap hallottam ismét egy ilyen szép történetet. Egy nagányos, idős hölgyét.
Az asszony vagyonát - mely ez esetben jelentős volt - egy bevásárló kocsiban tartotta. Hajléktalanként, alkalmi munkákból élt. Egy étteremtulajdonossal egyezett meg, az a raktárában szállást adott neki, s napi élelmét is biztosította. Cserében az asszony dolga az volt, hogy a férfi kocsiját mozgatta a parkolóban ( feltételezm, x ideig ingyen lehet parkolni egy helyen, azután már nem). Amikor az idős nő örök álomra hajtotta fejét, jött a meglepetés: több milliós vagyont hagyott hátra, melynek egy részét az őt befogadó férfira, a másik részét pedig jótékony célr, a Jeruzsálemi Héber egyetemre hagyta, az orvostanhallgatók ösztöndíjára.
A holokauszt túlélője, család híjján azokért élt, és dolgozott, akik a "családját" alkották.
Magasztos cél, szép emlékmű.
***********************************************
Az esetről egyébként a Deluxe magazin ( www.deluxe.hu ) is beszámolt:
Milliókat hagyott az egyetemre egy hajléktalan holokauszt-túlélő
A nő két éve hunyt el, és az oktatási intézmény a napokban kapta meg az "örökséget".
Az jeruzsálemi egyetem kapta meg a milliós vagyon egy részét
Amikor két éve távozott az élők sorából, az illetékesek felfedezték, hogy az asszony 300 ezer dollárnyi (57 millió forintnyi) vagyonnal rendelkezik. Végrendeletében azt kérte a nő, hogy a 300 ezer dollárból 100 ezret Hebrew University of Jerusalem kapjon meg, a fennmaradó 200 ezer dollárt (38 millió forintot) pedig "munkaadója" tegye el.
A hatóságok nem értik, hogy a hajléktalan idős embernek miként sikerült ekkora összeget összegyűjtenie. "Úgy tűnik, jótevőnk az utóbbi években már semmire sem volt hajlandó költeni.
A félretett pénzt valószínűleg a köz javára akarta megmenteni" - mondta Yefet Ozery, az oktatási intézmény társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, aki hozzátette, hogy a felajánlott összeget az orvostanhallgatók ösztöndíjaira költik.
