KIFLI A SZÖKŐKÚTBAN - majdnem állati kínos pillanat ! Sőt...
Csendes, folyamatos, és kellemes hang. Halk, ám mégis messzirehangzó, nyugalmat árasztó. A napfényben szikrázó vízpermet hangja, amint a kis szökőkútba visszahullnak cseppjei.
Béke és barátság - Rozika háta táján érdemes nézelődni cseppet...
*****************************************
Idiili nyári napok. Kellemes a verandán, üldögélni, nézelődni. Rálátni a kertre, kedvenceimre, s a látogatóba érkező, a számos itatónál, és a kutya jókora pancsoló béka-medencéjénél szomját oltó madarakra. Utóbbihoz jönnek szarkák, varjak, hatalmas örvösgalambok, kedves kis gerlék. A minap egy szajkó is.
A varjak egyébként nagy kópék. Már az én kedves Carlo-ttámnál kitapasztaltam, s a kapuszlopon lévő itatóhoz érkező "családtagoknál" is volt alkalmam megfigyelni: afféle mosómedvének képzelik magukat. Beáztatják a kaját. Omlósabb lesz a száraz kenyér, kifli, s jobban csúszik így egy-egy nagyobb falat...
A kisebb itatóknál rozsdafarkú, veréb és cinkék, poszáta a leggyakoribb látogató.
Jó itt ülni, a látványért is. No meg... ide is elhallatszik az andalító csobogás. Elmés, egyszerű szerkezet. Míves, antik stílusú láb szálesedik ki a jókora, sekély vizes tállá, közepén a körben sustorgó vízrózsával. A nap energiáját használja. A tál alján lévő elem összegyűjti a sugarakat, s erejükkel kis motort mozgat, ami újra és újra fellöki az éltető elem, a víz cseppecskéit, hogy a napfényben megcsillanva, csobogva viszahulljanak, s az egész kezdődhessen előlről...
Madarak "egymásközt" - a kerti asztalon.
*****************************
Ülök, üldögélek... és valami nem stimmel. Ez az! Hiányzik a hang. A kellemes, a megnyugtató, a csobogó-csörgedező. Komótosan ballagok az elnémult kút felé. Közelebbről látom, sztrájkba lépett. Tán egyik oldalon, egyetlen ványadt kis sugárka szívárog, másutt semmi. Mi lehet itt? A nap süt, működnie kéne, hisz még akkor sem állt le, mikor a varjak érkeztek - ezúttal ide - inni, s eltakarták előle egy időre a napfényt...
Közelebbről azonban minden világos. A víz kisebb lyukakon halad át. Egészen aprókon... oylanokon, amik könnyen eltömődnek. Különösen akkor, ha gondos csőrök egy egész kiflit áztattak a vízbe...
Epilógus: A következő napokon rántott csirke maradványokkal örvendeztettek meg
- a lábával fogja épp a csontot
Béke és barátság - Rozika háta táján érdemes nézelődni cseppet...
*****************************************
Idiili nyári napok. Kellemes a verandán, üldögélni, nézelődni. Rálátni a kertre, kedvenceimre, s a látogatóba érkező, a számos itatónál, és a kutya jókora pancsoló béka-medencéjénél szomját oltó madarakra. Utóbbihoz jönnek szarkák, varjak, hatalmas örvösgalambok, kedves kis gerlék. A minap egy szajkó is.
A varjak egyébként nagy kópék. Már az én kedves Carlo-ttámnál kitapasztaltam, s a kapuszlopon lévő itatóhoz érkező "családtagoknál" is volt alkalmam megfigyelni: afféle mosómedvének képzelik magukat. Beáztatják a kaját. Omlósabb lesz a száraz kenyér, kifli, s jobban csúszik így egy-egy nagyobb falat...
A kisebb itatóknál rozsdafarkú, veréb és cinkék, poszáta a leggyakoribb látogató.
Jó itt ülni, a látványért is. No meg... ide is elhallatszik az andalító csobogás. Elmés, egyszerű szerkezet. Míves, antik stílusú láb szálesedik ki a jókora, sekély vizes tállá, közepén a körben sustorgó vízrózsával. A nap energiáját használja. A tál alján lévő elem összegyűjti a sugarakat, s erejükkel kis motort mozgat, ami újra és újra fellöki az éltető elem, a víz cseppecskéit, hogy a napfényben megcsillanva, csobogva viszahulljanak, s az egész kezdődhessen előlről...
Madarak "egymásközt" - a kerti asztalon.
*****************************
Ülök, üldögélek... és valami nem stimmel. Ez az! Hiányzik a hang. A kellemes, a megnyugtató, a csobogó-csörgedező. Komótosan ballagok az elnémult kút felé. Közelebbről látom, sztrájkba lépett. Tán egyik oldalon, egyetlen ványadt kis sugárka szívárog, másutt semmi. Mi lehet itt? A nap süt, működnie kéne, hisz még akkor sem állt le, mikor a varjak érkeztek - ezúttal ide - inni, s eltakarták előle egy időre a napfényt...
Közelebbről azonban minden világos. A víz kisebb lyukakon halad át. Egészen aprókon... oylanokon, amik könnyen eltömődnek. Különösen akkor, ha gondos csőrök egy egész kiflit áztattak a vízbe...
Epilógus: A következő napokon rántott csirke maradványokkal örvendeztettek meg
- a lábával fogja épp a csontot
Lovas Éva rovata (lovaseva.virtus.hu)
Volt ám más, közös kalandunk is... Íme:
