Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni.Soha ne sakkozzatok az Istennel!
Az Isten mindig tud új figurákat teremteni a táblára, amikor azt hiszitek, hogy már megnyertétek a játszmát.
Az ember sokszor végtelen hosszú láncot vonszol maga után: a múlt emlékeit. S előfordulhat, hogy már csak életének romjai között él. (...) Ne a múltban élj, ami már nincs, (a jövőn se tépelődj, ami még nincs), csak a jelent éld teljes erőddel és odafigyeléssel. Így lesz hiteles az életed.Aki irgalom nélkül akar bátor lenni, aki mérséklet nélkül akar hatalmas lenni, aki szerénység nélkül akar vezető lenni - az a pusztulásba indul.
Csak azért lehetünk néha boldogok, mert nem általában vagyunk azok.
Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.
Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni.
Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két emberAzért kell választani és dönteni, mert ez egyben tartja az embert.
A hosszú és jó életet nem évekkel, hanem élményekkel és megismeréssel mérik.
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra, és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez.
Csak a hullámokat érzékelem, és nem a boldogságommal foglalkozom
"Oh, a világ, amint azt Isten megteremtette, csupa
Talán némelyikőtök emlékszik még kis családomra, Fülikére, Sharonra, és a 
Íme, Sír Kán, a nagy bunyós és felfedező, rendszeresen megtámadja a lábszárunkat. Két napja itt volt egy kisfiú, aki még sosem látott cicát és megijedt a kis kedvencemtől. Ijedtében hátrahőkölt az 5 éves fiúcska. Erre mit tesz Sír Kán? Hát felpúpozott háttal fújt rá, és mellső lábaival pofozást imitált a levegőben. Ugye nem kell mondanom, hogy mekkorát nevettem? 
Cirmi, a kúszómester, mindenhová előszeretettel felmászik, legfőképpen abba a fotelbe, melyben ülünk. Emberfüggő, ott szeret lenni, ahol mi vagyunk. Ő Cirmi, az emberfüggő, hegymászó ivadék. Most is itt alszik mellettem a fotelban, szerencsére még beleférünk mindketten. Nem szeret egyedül lenni, hát ez van. Őt ezért szeretjük. 
Tehát Kormi, a másik kedvencem. Több okból lett a szívem csücske. Először azért, mert pont ugyan olyan, mint az első két gyerekkori macskuszomból az egyik. Azt nagyon szerettem, sok-sok évig élt. Ő volt Fekete, aki Tarkával együtt kergette ki a szerencsétlen betévedt tacskót az udvarból. Na de ez most Kormiról szól, a szívem csücskéről. Kormoncom azért lopta be magát a szívembe, mert ő olyan magának való, nincs szüksége társaságra, de mégis nagyon szeret az ölemben szundizni. 
Félénkke, mert félénk. Nézzétek csak a szemeit, milyen aggódva néz? Neki még nincs olyan kifejlett személyisége, mert még fiatalabb a másik három csöppségnél, hiszen ő már Sharon lánya. Még a mozgása sem olyan fejlett, jelenleg is bukdácsol kicsinykét még.
Ó ugrált, mi dobódtunk fel... :o)
Szóval, felejthetetlen, frenetikus hatású élmény, nevetés, tánc, ének, taps, jókedv és óriási tömeg, baráti hangulatban. Valószínűleg, mindannyian előlről végéig, újra megnéztük-élveztük, énekeltük volna az előadást, ha lehet. De, nem lehetett, így feldobódva indultunk haza, helyenként ismerősökre bukkanva, vidoran beszélgetve. Fáradság? Hol van az már!
A vadlovakkal ugyanis nem lehet barátságot kötni.
Ha ez a kettő megvan az indiánban, lova s a véle való kapcsolata harmonikus lesz.
Azt is mondják még, ha az indiánból bármelyik erő hiányzik, akár a Gyengédség, akár a Szigor ereje, azt jelenti, hogy nem tud szeretni igazán.
rói álneve Frank L. Packard - sokakaknak biztosan ez is ismerősen cseng.
„Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fantom fájdalmát, ha nem szeretjük tovább.
FIGYELEM!!!! 
Azt tartják, a csalán a rheumás fájdalmakat is enyhíti, s ezért sokan csalán csokrokkal csapdossák egyébként sajgó testrészeiket. Meglehet, hogy így van, de az biztos, a teának való begyűjtése közben is igen kellemetlen, később viszkető, sőt, hólyagosodó sérüléseket szerezhetünk tőle. Én ezt ezért, jó szívvel, egyelőre nem ajánlanám senkinek. ( Az alapanyaggyűjtéshez pedig kesztyűt, azt viszont nagyon is!)
A két étel receptje a képen látható profi angol szakács, Hugh Fearnley-Whittingstall bemutatója alapján készült.
2009. Május 13-án 
Utána ideülök a géphez, hogy küldjek pár fotót e-mailben újsütetű cicakedvelő ismerősömnek. Hát nagy a nyávogás, felugrok megnézni mi folyik és erre mit látnak szemeim? Kis vörös Sír Kánom égszínkék szemeivel rám tekint! Nahát, kinyílt a szemük! Ugye milyen szépek Sír Kán égszínkék szemei? És Kormikám kancsal szemecskéi? 
A pénz eszköz. Nem több, és nem kevesebb. Miként mondják, nem boldogít, de a hiánya bizony erősen rásegíthet a boldogtatalanságra...
Mint tudjátok már, 
Bocsánat, hogy Sharon feje lelóg a képből, de nem fértek rá mindannyian.
